A nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény érvényesülése Szerbiában

Az Európa Tanács 2025. május 5-én tette közzé honlapján a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának ötödik véleményét Szerbiáról.
Az ötödik ellenőrzési ciklus Szerbia vonatkozásában három évvel ezelőtt vette kezdetét, amikor 2022 szeptemberében Belgrád benyújtotta országjelentését a keretegyezménynek való megfeleléséről. A Tanácsadó Bizottság 2024. június 24-28-a között valósította meg az országlátogatást, a testület pedig 2025. februárban 26-án fogadta el a most közzétett véleményét. A folyamatot a Miniszteri Bizottság zárja majd le az intézkedésekkel kapcsolatos ajánlások megfogalmazásával és esetleges közzétételével.
Az alábbiakban a jelentés magyar szempontból releváns megállapításait foglaljuk össze.

Általános megállapítások
A Jelentés általános jelleggel megállapítja, hogy a nyelvi akadályok jelentős kihívást jelentenek, különösen az albán és a magyar kisebbséghez tartozó személyek számára, gátolva hatékony társadalmi bevonásukat és ezáltal társadalmi integrációjukat. (2. pont) Az egyenlő jogérvényesítés továbbra is jelentős kihívást jelent. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaihoz való jobb hozzáférés biztosítása érdekében a Tanácsadó Bizottság hangsúlyozza egy „Nemzeti Kisebbségek Jogainak Megvalósítását Szolgáló Cselekvési Terv” (Action Plan for the Realisation of the Rights of National Minorities) elfogadásának szükségességét, amelyet a nemzeti kisebbségek különböző képviselőivel folytatott érdemi konzultációkat követően kell kidolgozni. A jogok tényleges élvezetének vonatkozásában a Tanácsadó Bizottság kiemeli, hogy az albán és a magyar kisebbségek tagjai nem rendelkeznek kellő szintű hivatalos nyelvtudással, ami akadályozza őket az egyenlő jogérvényesítésben. (4.pont)

Nyelvhasználat
A nyelvhasználat a Jelentés központi kérdése magyar szempontból. A Jelentés kiemeli: hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a hivatalos nyelvet a kisebbségi nyelvekkel
párhuzamosan tanítsák, lehetővé téve az albán és a magyar kisebbséghez tartozó személyek számára, hogy elsajátítsák a szükséges nyelvi készségeket a foglalkoztatáshoz, a felsőoktatásban való részvételhez, valamint a társadalmi életben való teljes körű részvételhez. (23. pont) Az albán és magyar kisebbségekhez tartozó személyek társadalmi integrációja és teljes részvétele érdekében ösztönző jellegű hivatalos nyelvoktatás bevezetése szükséges. (13. és 98. pont)

Nyelvhasználat - Az egyenlő jogérvényesítés biztosítása (4. cikk)
A Jelentés rögzíti: a magyar kisebbség képviselői jelezték, hogy a hivatalos nyelv korlátozott
ismerete akadályozza őket a Keretegyezmény által garantált különféle jogok gyakorlásában. (60. pont)
A Tanácsadó Bizottság megállapítja, hogy a hivatalos nyelv ismeretének hiányosságai gátolják az albán és magyar kisebbséghez tartozó személyek egyenlő hozzáférését többek között a minőségi oktatáshoz, az információhoz, valamint a politikai, társadalmi és gazdasági életben való hatékony részvételhez. (61. pont)

Nyelvhasználat - Interkulturális párbeszéd, kölcsönös tisztelet és társadalmi integráció (6. cikk)
A Jelentés emlékeztet: az albán és magyar kisebbségek tagjai szerint az egyik legfőbb akadály
társadalmi integrációjuk előtt a hivatalos nyelv nem megfelelő ismerete. A közszférában való foglalkoztatáshoz szükséges nyelvi alkalmassági vizsgát aránytalanul szigorúnak tartják, amely akadályozza őket a teljes körű részvételben. (90. pont)
Tekintettel az albán és magyar kisebbségek körében tapasztalható alacsony szintű hivatalos nyelvtudásra, amely hátráltatja hatékony integrációjukat és társadalmi részvételüket, a Tanácsadó Bizottság úgy véli, hogy proaktív nyelvoktatási megközelítésre van szükség, amelyet ösztönző intézkedések kísérnek. (97. pont)

Nyelvhasználat - A kisebbségi nyelvek használata a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolattartás során (10. cikk)
A Tanácsadó Bizottságot több problémáról is tájékoztatták a kisebbségi nyelvek közigazgatási hatóságok előtti használatával kapcsolatban. A hivatalos nyelvhasználatról és írásról szóló törvény előírásait gyakran nem alkalmazzák következetesen, ami az országos szintű egységes megközelítés hiányából és a végrehajtási eljárások egyértelműségének hiányából fakad. Az albán és magyar kisebbségek képviselői különösen a földhivatali ügyintézés során számoltak be nehézségekről. (117. pont)

Nyelvhasználat - Személynevek kisebbségi nyelvű használata és hivatalos elismerése (11. cikk)
A Tanácsadó Bizottság arról kapott tájékoztatást, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek neveinek kisebbségi nyelven történő anyakönyvezése általánosságban biztosított. A Jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy a magyar kisebbség képviselői az utóbbi időben problémákat jeleztek a magyar ékezetes betűk útlevelekben történő átírásával kapcsolatban. Az ombudsmanhoz fordultak, aki megerősítette, hogy joguk van a személynevek kisebbségi nyelven való használatához. (124. pont)
A Tanácsadó Bizottság üdvözli azt a törvényi lehetőséget, amely szerint a személyazonosító okmányokat szerb és kisebbségi nyelveken, illetve írásmóddal is ki lehet állítani. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az albán és magyar kisebbségek ezzel kapcsolatos aggodalmait a Keretegyezmény előírásaival összhangban kezeljék. A magyar és albán nevek hivatalos dokumentumokban való használatához gyakorlati megoldásokra van szükség e jog teljes körű érvényesítéséhez. (125. pont) A Tanácsadó Bizottság ezért arra ösztönzi a hatóságokat, hogy szoros konzultációban az albán és magyar kisebbség képviselőivel biztosítsák a kisebbségi nyelvű névhasználat jogának tényleges érvényesülését. (126. pont)

Nyelvhasználat - A kisebbségi és többségi nyelvek oktatása (14. cikk)
A Jelentés emlékeztet: a hivatalos nyelv nem megfelelő ismerete továbbra is problémát jelent számos albán és magyar kisebbségi személy számára, különösen az oktatás és tanulás terén. (154. pont)
A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a hivatalos nyelvet a kisebbségi nyelvekkel párhuzamosan tanítsák, hogy az albán és magyar kisebbséghez tartozó személyek megfelelő nyelvi készségeket szerezhessenek a foglalkoztatásban, felsőoktatásban és társadalmi részvételben való egyenlő esélyű részvételhez. (159. pont)

Participáció
A nemzeti kisebbségek döntéshozatalban való részvétele (15. cikk)
A Jelentés a participáció kapcsán pozitív kontextusban említi a magyar vonatkozást, amikor kiemeli, hogy a magyar kisebbséghez tartozó személyek 60,3%-a elégedettségét fejezte ki nemzeti kisebbségi tanácsával kapcsolatban. Ezzel szemben más nemzeti kisebbségek körében túlnyomórészt elégedetlenség volt tapasztalható - a legmagasabb elégedetlenségi arányt a roma (73,1%), bosnyák (58,3%) és román (53,1%) közösségek mutatták, míg valamivel alacsonyabb szinten, de szintén jelentős arányban a horvát (54,6%), albán (48,7%) és szlovák (44,3%) közösségek is elégedetlenségüket jelezték. (160. pont)